helyberakás

J says:
csak kicsit a helyedre raktalak

Kata says:
köszönöm..
pont ez hiányzott nekem..
de tényleg

J says:
gondolom

Kata says:
akkor most már járunk?
.
J says:
nem

nem kell egy befásult begubózott maradi picsa
aki lelkileg a padlón van
főleg
amint rendbe raknálak
lelépnél megint egy barommal
ez valahogy nem éppen az életcélom

Kata says:
hmm

J says:
na ugye ugye
na most merre ténferegsz ?

Kata says:
itt vagyok
csak sokkot kaptam

J says:
mitől ?

Kata says:
az olvasottaktól
te tényleg azt gondolod rólam, hogy egy befásult begubózott maradi picsa
aki lelkileg a padlón van - vagyok?

J says:
Te írtad magadról
maradi lettél
nem ?

Kata says:
fasz tudja, el voltam nyomva na..

Sirattalak, nem sirattál,

Pártoltalak, veszni hagytál, Mindent adtam, mit sem adtál, Ha eldőltem, nem biztattál. /Ady Endre/

Megdöbbentő párbeszéd

- tudod miért lesz úgy, ahogy gondolod, hogy lesz?
- nem
- mert a gondolataid állítólag befolyásolják a környezetedet.. a jeleket veszi mindenki, és úgy alakítja a sors a dolgaidat, amit magadból üzensz.. vagy valami ilyesmi..
Mivel tartasz tőle, hogy nem lesz hosszútávú, nem is lesz az
- ez szép..de a masik is gondolkodik
- látod, erre nem is gondoltam.. most, hogy írod.. de ez biztos? :D mármint hogy gondolkodik :)
- előfordul :D
- basszus, most meg vagyok döbbenve :D

Vakság...

Kaptam pár fényképet. Ismeretlen emberekről. Akik miatt néha el voltam hanyagolva. Nézegettem és le voltam döbbenve. Néztem a nőket, akikre allergiás voltam, ha a pasim velük írogatott egy picsa interaktív játékban... akikre féltékeny voltam.. Néztem bután. Te jó isten!!!! Aztán a sokk hatása alatt átküldtem egyik barátnőmnek a képet skype-on, és megírtam neki, ugyan ezeket a gondolatokat. Válasz: -Menj a büdös picsába! És sikítás ezerrel. Akkor már én is nyerítettem a röhögéstől. Hogy én mekkora barom vagyok!

Monumentum

"Remegő kézzel meggyújtok egy cigarettát. A füst leáramlik a tüdőmbe, tépi a belsőmet, szinte megerőszakolja sejtjeimet. Egy alak áll előttem, hozzám beszél, de nem hallom mit mond. Mosolygok, bájosan. Látom, választ vár. Valamit csacsogok, majd bókol. Lezuhan bennem a rácsos kapu. Elfordulok. A teremből zaj szűrődik ki, lassú léptekkel haladok a tömeg felé. Tekintetemmel tudatlanul is téged kereslek. Nézem az arcokat, de nem látlak sehol.
Kezemben boros pohár, megállok a delírium harmadik fokán. Hűs bor ér a nyelvemhez. Kínzóan keserű. Felhangzik egy régi ismert dal. Megragad. Lassan mozdul a testem. Kitárom lelkem pillangó szárnyait. Ma éjjel neked táncolok édes! Egy újabb dal, egy vidám zene. Ledobom összes gátlásomat és tombolok, ordítok, énekelek, kezem a levegőben. Teljesen magával ragad a tömeg, a zene, feeling. Boldog vagyok. Nem számít semmi, ez előző évek, az előző perc és a jövő sem. Csak a zene van és én vagyok. A tánc. Úgy szeretkeznék most veled. Újabb és újabb dal. -Mikor jöttök megint? Csak azért kérdezem, nehogy eljöjjek! - Hangos kacagás. Hirtelen egy ismerős dal... belemar a lelkembe. Fájdalmasan üvöltöm a szöveget. Felkapom a kabátomat, és kivonulok.. mosolyogva. Remegő kézzel meggyújtok egy cigit. Nem köszönök. Menekülőre veszem a dolgot. Futok. Nem tudom miért, csak azt érzem, hogy el innét. El! Haza! Kapkodva előveszem a kulcsaimat, nyitom az ajtót, belépek... ITT SEM VAGY!"

Szombat este

Rég nem írtam a blogra.. de kezdődik valami új.. és ez jó. Ma buli van. Hamarosan indulok. Sok minden változott, de főképpen én. Ma elveszem az élettől azt ami jár.
Mert én megérdemlem :)))