Csütörtökön a táncórán elkezdtem remegni. Fájni kezdett a légzés, szúrt a tüdőm, este nyolcra már sírhatnékom volt a fájdalomtól, és annyira fáztam, hogy még a forró radiátor ölelgetése sem segített. Taxit hívtam, hazamentem. Vasárnapig feküdtem az ágyban. Addigra szűnt meg az iszonyatos szúrós fájdalom. Orromból dőlt a vér. Éjjel fuldokoltam. Ma sem vagyok túl jól, gyenge vagyok mint a harmat, köhögök, mint a beteg szamár. Nehéz napok jönnek..
2008. január 28., hétfő
Beteg vagyok...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése